Ki itt jársz, de olvasgatni vágysz még,
Ne állj meg tétován,
Lépj tovább Pántlika csodálatos világában,
S gondolj arra, hogy minden, amit látsz,
Nem más, mint egy titokzatos árnyék.
Nemcsak a levelet,
minket is
sodor a szél.
A világ egy forgalmas
utca, s
benne valahová el
szeretnél jutni,
de a reklámok fényében
az
igazság arcát csak néha
látni.
Átgondoltam a dolgot, és
már
belátom: Igazad van.
Elnézésedet
kérem!