Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hideg napok Sopronban (1990. ápr. 25.)

1990.04.25

Nem jó igazán ez az üdülés. Hideg van, és sokat esik az eső
Hétvégére teljesen elromlott az aksim. Egészen lelki beteg voltam miatta. Mozdulni se tudtam. Bent ültem a szobában, és nagyon vágytam valamilyen örömre. Hétfőn végre örülhettem. A recepción egy kedves hölgy segített rajtam. Az egyik szerelőjükkel elment új akkumulátorokat venni a saját pénzén. 6.000 Ft volt. Azt mondta, majd utólag fizessem ki. Kimondhatatlanul jólesett. Már rendben van a kocsim, csak az a baj, hogy az idő nem javul. Mivel a dermesztő hidegben nem lehet sétálni Kornélnál töltöm a napot. Szinte mindig egyedül van. Feküdnie kell a sebe miatt, és állandóan lázas. Sokat beszélgetünk, de Pannáról napokig nem esett szó. Panna nevét kimondani tabu volt, pedig szerintem ő is legalább annyira szerette volna, mint én. Aztán megtört a jég. Szóba került. Megkérdezte, szerintem átverte-e valaha is. Nekem ezt tudnom kell. Meg aztán egyszer meg is ígértem, ha megtudom, hogy becsapja, elmondom. Azt feleltem: nem tudok semmiről, és megbántam, amit megígértem, de valószínűbb, hogy egyébként sem árulnám el. Látszik Kornélon, mennyire vívódik és megírta Pannának, hogy szeretné vele beszélni. Én is küldtem  képeslapot neki, nem lehet feledni azt a sok jót, amit kezdetben velem tett. Megpróbáltam mérsékelt hangnemben fogalmazni, és megírtam, hogy sokat gondolkodtam kettőnk ügyéről, s az elképzelésem, remélem, mindkettőnknek megfelel
A társaság Hildánál szokott összegyűlni. Az ő apartmanjukban két szoba van. Elek vele lakik, csak akkor alszik a számára kijelölt helyen, ha Ida is itt marad éjszakára. Ida rendszeresen jár segíteni, Hildának. Egyébként gyermekotthonban dolgozik, de mellékesen beszervezték hozzánk is. Ha Ida nem tud jönni, Erzsike néni helyettesíti, egy kedves, idős hölgy.
Tegnapelőtt néhány főiskolás fiatal keresett fel bennünket a tanítóképzőből, és az erdészeti suliból. Hatalmasat beszélgettünk. Itt voltak tegnap is, és ma is várjuk őket.
A tévé az egyetlen szórakozásunk ebben az esős időben. A fiúk néha kártyáznak, pénzre. Imi zsinórban veszít. Betti egészen odavan Imiért. Mindig botorkál utána, mint egy hűséges kutya.
Hilda finomakat főz, és rengeteget fényképez.
Félix gyakran telefonál, ennek örülök a legjobban.
A szobai telefonunk még nem jó, de már nem nyavalygok miatta. Eleinte többször szóltam, hiába. Hilda nevetgélt rajtam, és láthatóan örült a helyzetnek, hiszen így nem állt fönn annak a veszélye, hogy éjszaka rácsörgök, amit egyébként úgysem tettem volna meg. Mivel gyakran félek, főleg attól, hogy rosszul leszek, és senkinek se tudok szólni. jó lett volna legalább a lehetőséget megkapom. Igy most éjjel égve hagyom ágyamnál a kis lámpát, ettől könnyebben alszom el. Betti biztosan frászt kap tőlem. Ő nyugodt, viháncoló.
Nemrég, egy délután megnéztük Sopront diafilmeken. Egy idősebb úr vetítette le a saját fotóit. Mindenkinek fantasztikusan  tetszett. Szép, művészi és érdekes képek voltak. Láttunk egy fényképsorozatot ugyanarról a fasorról három évszakban.
A szemem hülyéskedik. A gazdasági vezető (azt hiszem) felhívta egyik ismerősét, aki gyógyszerész, és kaptam tőle Scopolamint. Ettől csökkent a fájdalmam.
A recepción mindenki végtelenül kedves, segítőkész. Néha átmegyek Imihez és Andihoz. Andit Imi itt szedte föl kalandnak. Vajon tényleg nem zavarom őket, vagy csak udvariasak?
Kedves város Sopron, jó lenne itt élni.

Sopron, 1990. ápr. 25. 

 

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.